A mindössze 27 évet élt Korb Erzsébet festményeinek fő témája a mozdulatábrázolás volt, képein a pantomimikus beszéd köszön vissza. Közel állt hozzá a mozgásművészet, ebben nagy szerepet játszott, hogy húga, Korb Flóra táncosnő volt. Hevesy Iván így is Korb művészetéről:

„Az új formaérzés jelentkezik Korb Erzsébet művészetében. Ez a formaérzés eltávolodik a naturalizmus formátlanságától, az impresszionizmus és post impresszionizmus pseudoformájától és a legújabb törekvések formai anarchiájától, hogy egy olyan formarendszert igyekezzék teremteni, amely a klasszikus tisztaságot, az egyszerűséget és a kifejező kompozíciót hódítja vissza a piktúra számára.”[1]

Korbot a főiskolán nagy részben a Nagybányai Művésztelep alapítói tanították. Munkásságára mégis a Gödöllői Művésztelep jeles alkotója: Körösfői Kriesch Aladár munkássága hatott a legjobban, amelyben a szecesszió spirituális szimbolikus szemlélettel ötvöződött. E szemlélet Korb alkotásain is megtalálható, valamint a plasztikus spirituális irányzat, amely nála csúcsosodott ki leginkább. Kinyilatkoztatás című képén lehet ezt megfigyelni. A képen egy stigmatizáció részesei vagyunk.

A képről Zwickl András így fogalmaz: „Korb képén egy profán stigmatizáció-jelenet tanúi vagyunk: a térdelő nő előreborulva hódol az angyalszerű jelenésnek, akinek tenyeréből - kézsebeiből? - fénysugarak törnek elő. A festmény rajzvázlatán még kendőzetlenebb a szituáció: a férfi nemi szervét nem takarja a nőre hulló fénysugár, a felröppenő drapériává stilizált szárnyak fenyegetően súlyos foltként uralják a kompozíciót, balról a két alak pózának ívét kiegészítő-megerősítő lombnélküli fa tör az ég felé. Ezen a képen megint csak egy nő és egy férfi áll szemben egymással. A két figura megjelenítésében a különböző nemű alakok ábrázolásának hagyományos sztereotípiái érvényesülnek: a felmagasodó férfi frontális és szimmetrikus teste előtt félig háttal látható aszimmetrikus, előrehajló nő görnyed.” [2] Ha korai halála nem ragadja el, valószínű ő is benne lett volna a római ösztöndíjasok társaságában.[3]

 

[1] Hevesy Iván: Korb Erzsébet képei.; Nyugat 1923. 13. szám

http://www.epa.hu/00000/00022/00340/10363.htm

[2] Zwickl András: Biblia és Mitológia; Aktkompozíciók. In: Zwickl András:  Árkádia Tájain, Szőnyi István és köre 1918-1928. Budapest: Magyar Nemzeti Galéria, 2001. 150. o.

[3] Zwickl András: Biblia és Mitológia; Aktkompozíciók. In: Zwickl András: Árkádia Tájain, Szőnyi István és köre 1918-1928. Budapest: Magyar Nemzeti Galéria, 2001. 153. o.