art-pOnt

A mindössze 27 évet élt Korb Erzsébet festményeinek fő témája a mozdulatábrázolás volt, képein a pantomimikus beszéd köszön vissza. Közel állt hozzá a mozgásművészet, ebben nagy szerepet játszott, hogy húga, Korb Flóra táncosnő volt. Hevesy Iván így is Korb művészetéről:

„Az új formaérzés jelentkezik Korb Erzsébet művészetében. Ez a formaérzés eltávolodik a naturalizmus formátlanságától, az impresszionizmus és post impresszionizmus pseudoformájától és a legújabb törekvések formai anarchiájától, hogy egy olyan formarendszert igyekezzék teremteni, amely a klasszikus tisztaságot, az egyszerűséget és a kifejező kompozíciót hódítja vissza a piktúra számára.”[1]

Korbot a főiskolán nagy részben a Nagybányai Művésztelep alapítói tanították. Munkásságára mégis a Gödöllői Művésztelep jeles alkotója: Körösfői Kriesch Aladár munkássága hatott a legjobban, amelyben a szecesszió spirituális szimbolikus szemlélettel ötvöződött. E szemlélet Korb alkotásain is megtalálható, valamint a plasztikus spirituális irányzat, amely nála csúcsosodott ki leginkább. Kinyilatkoztatás című képén lehet ezt megfigyelni. A képen egy stigmatizáció részesei vagyunk.

A képről Zwickl András így fogalmaz: „Korb képén egy profán stigmatizáció-jelenet tanúi vagyunk: a térdelő nő előreborulva hódol az angyalszerű jelenésnek, akinek tenyeréből - kézsebeiből? - fénysugarak törnek elő. A festmény rajzvázlatán még kendőzetlenebb a szituáció: a férfi nemi szervét nem takarja a nőre hulló fénysugár, a felröppenő drapériává stilizált szárnyak fenyegetően súlyos foltként uralják a kompozíciót, balról a két alak pózának ívét kiegészítő-megerősítő lombnélküli fa tör az ég felé. Ezen a képen megint csak egy nő és egy férfi áll szemben egymással. A két figura megjelenítésében a különböző nemű alakok ábrázolásának hagyományos sztereotípiái érvényesülnek: a felmagasodó férfi frontális és szimmetrikus teste előtt félig háttal látható aszimmetrikus, előrehajló nő görnyed.” [2] Ha korai halála nem ragadja el, valószínű ő is benne lett volna a római ösztöndíjasok társaságában.[3]

 

A kortárs művészet nem más, mint a semmi kitalálása

Kortárs művészettel a foglalkozók egyik problémája az a tény hogy nem tudják hol a kezdet .A másik probléma a határral van . Tehát két fontos tényező van a kortárs művészetben a kezdet és a határ. Egyesek azt állítják hogy El Greco felfedezése  az el indítója mások Picassót tartják a kortárs művészet atyának. A kortárs művészet egyik legszembe ötlőbb sajátossága a tömeg, a felhígulás, itt nincsenek korlátok. Már sajnos túl vagyunk, azon hogy a művészeti alkotásokat istenítsük, a gondolat túllépett a művészeten. Ezért történhetett, meg az hogy tájkép a portré és a szalonkép festése a huszonegyedik század elején már majdnem hogy giccs festészetnek minősül.

Az ábrázoló festészetben a formák reprezentálnak. Egyértelmű, hogy ezek a formák jelentést hordoznak. A kép tartalma a külső tárgyból ered nem, pedig a megfestett formákból.  A kortárs művészet a kapcsolatok művészete itt sajnos már senkit sem érdekel, mit tudsz, ha nem tudod eladni magad, elveszel a süllyesztőbe. a kortárs művészetben kialakulni látszanak különböző rétegek „rendek” ezek nem irányzatok, mert sajnos ez a szó a huszadik század közepén kiveszet a köztudatból. Ezek a rétegek olyanok, mint egy zárt kör, és ha az egyik kiesik, akkor vesznek be új embert a pótlásra. Ki kerülhet be ebbe a zárt körbe. Mi a feltétel,  a teljesítmény ? Talán a tudás? Nem a feltétel egy rövid szó a Kapcsolat . A mai kortárs művészeti életben egy fiatal művész pályakezdése rengeteg nehézséggel és problémával jár. a művészet megtanulása nem egyik napról a másikra történik . hanem évek hosszú kemény munkája árán. Egy példát szeretnék megosztani egyszer hallottam egy előadáson és nagyon el gondolkoztató volt. Ha bekerül az ember egy jó módú művészeti főiskolára vagy egyetemre, máris egy kapcsolatrendszer középpontjába találja magát. Persze ezt a diák nem az egyetemi évei alatt tapasztalja, meg hanem úgy 15 -20 év múlva. Pláne akkor, ha a diák jól feljegyezte az osztálytársak címét és telefonszámát. Tudni kell, hogy a világot a tudomány irányítja de, lakható csak is a művészettől lehet. A művészet továbbra is egy mágikus világ. Amelynek olyan szerepe van az emberek életében, hogy közelebb vigye a valósághoz.

A művészi alkotás befogadása során a téma, a műalkotás, a művészi kivitelezés és a szemlélés során számos, divatos szóval élve „többoldalú kommunikáció” folyik. A kulcs a művész kezében van: az ő hatalmában áll a témát értelmezni, és a nézővel láttatni. A nézőnek a művész által hátrahagyott jelek értelmezése a feladata és ezek alapján az eredeti, „igazi” jelentés felfejtése. Ekkor lehetünk tanúi az olyan jeleneteknek, mikor a művészek értetlenül figyelik, amint a művészettörténészek, esztéták futtatják eszméiket munkáik ürügyén.

A modern művészet kialakulása

A modern művészet egy nagy mozgalom, amely a 19. század végén kezdődött és a huszadik század közepén ért véget. Egy hosszú időszakkal álszemben az emberiség, amelyben a művészet valamilyen célt vagy eszmét szolgál. A modernitás teljes mértékben intézményesedett. Hans Belting német filozófus irt egy könyvet, aminek a címe a művészet vége és Arthur Dántó is megjelentetett egy hasonló könyvet. A mai művészetben van még egy probléma, amely röviden így hangzik „kiaknáztunk mindent, nincs új a nap alatt”. A jövő művészete egybe fog forrni a tudománnyal. A leg jobb példa erre a netművészet. Az Internetnek, mint új média eszköznek az elterjedése. Ha elfogadjuk, hogy az Internet -tartalom, mint műalkotás sajátosságai a kép tartalma  és formája minőségében különbözik minden korábbi alkotástól. Az Internet-tartalmat befogadót a műélvező helyzetében képzeljük el. Az esztétikai élményt már nem önmagáért éli, hanem az információszerzés vagy befogadás folyamatának velejárójaként.A z esztétikai során a tárgy vizuális formája a meghatározó.

A Internet művészet

Az Internet művészet nem csak két vagy három akár négydimenziós is lehet. Itt nincsen tér és idő korlát  .Itt valósul meg Marcell Duchamp mondata:  A negyedik dimenzió olyan dologgá vált, amiről beszéltek anélkül, hogy tudnák, mit jelent.   Mostanában sokat hallok olyan kiállításokról, ahol Európa külünbőző pontjain élő művészek  egy koncepció által elkészített munkáikat elküldik Interneten keresztül egymásnak, és az alkotásokra válaszolnak alkotással .

A net művészet az egyetlen világnyelv. Az információ befogadását kísérő esztétikai élmény funkciója nem kizárólagosan esztétikai funkció, sokkal inkább a szubjektum információbefogadásának egyik integrált funkciója, amelynek esztétikum-elemei minden öncélúságot nélkülözve esztétikán kívüli – ismeretszerzési, társadalmi konszenzusteremtései és nem utolsó sorban a környezetünk esztétizálásán keresztül művészetre nevelési - célokat szolgálnak.

Szűcs Olga godolatok a netművészetről írásában az alábbi pontok szerint vizsgálta a netművészet esztétikai szempontjait:

1. Egy új keletű vizualitás egyik legfontosabb megkenési formája
2. Szűken vett művészeti tartalmakat is megjelenitt amelyek hármas természetűek

• Mint mesterségesen létrehozott vizuális felület
• Esetenként művészeti tartalmakat megjenitésére is törekszik
• Művészettel kapcsolatos tartalmakat is megjelenít.

Az Internet új vizualitási felület, amely új kommunikációs csatornát nyit, egyszerre több esztétikai funkciót is teljesít. Ezek közül az egyik legfontosabb az információszerzés és a befogadás funkciójának a lehetősége. Ennek a funkció nagyon sokat segíthet abban, hogy a művészet újra feltámadjon   

Fukuyama szerint “. A történelem utáni periódusban nem lesz művészet, sem filozófia, csak az emberiség történelmi múzeumának állandó gondozása.”    

A kortárs és a média

A kortárs művészet kezd el tolódni a netművészet a videó és a számítógépes grafika irányába. A kortárs művészetnek tudomásul kell vennie, hogy a peremre sodródott. amiből kilábal, vagy eltűnik a süllyesztőbe. A  művészet egészét tekintjük, a grafika és a festészet közötti, különbség teljesen eltűnt; akárcsak a festmény és a kollázs, a kollázs és a konstrukció, a konstrukció és a szobor, illetve néhány nagyobb konstrukció és a kvázi-építmény közötti különbség.  A probléma a felhígult tudatlan művészet, nem törekszenek a forma, és figurativitás, és a kompozíció kiaknázására, mindenki elindulni látszik az absztrakt formavilág felé, mert azt hiszik, hogy ez a legegyszerűbb műfaj. Az absztrakt és az elvont művészet csak is akkor működik, jól ha valaki az alapoktól eljut erre a szintre a jó absztrakt festők, csakis azok lehetnek, akik rendelkeznek egy kialakult színvilággal. Minél absztraktabb az eszme, annál kisebb az ismétlődés valószínűsége. Minél konkrétabb az eszme annál nagyobb a valószínűség. A legelvontabb eszme az érzéki zsenialitás. De ez csak a zenében fordulhat elő. Ezért születik annyi rossz és fére sikerült alkotás , nagyon sok olyan kortárs művész van, aki nincsen tisztába a tudásának hiányával el, vegetál egy szinten és évtizedek óta ugyan azokat a képeket, festi, mert az embereknek ez tetszik .a művészek nagy része nem törekszik az egyediségre a saját belső világul kiteljesedésére inkább. A művész annyira integrálódik a társadalomhoz, hogy olyasmivé kell válnia, mint a gabona, vagy az acél, mert különben éhen hal.  hagyatkozniuk kell a környezetre a körülöttük lévő emberek véleményére , olyan művészi formákat kell létrehozniuk, amelyek nem rendelkeznek eredetiséggel .

A nyolcvanas évek közepén történt, hogy az ART Cologne művészeti vásáron Paul Mainz menedzser szakított a gyakorlattal és egy ismeretlen fiatal művészcsoportot ragadott ki, amelyik az End-Art névre hallgatott Az End Art művészei az underground művészetet tartották életcéljuknak, gyerekszobákban felgyűlt objekt-hulladékokból rögtönöztek.

A huszonegyedik századi művek kiállításainak nagy része az mutatja, hogy egyre nehezebb a bemutatót megtartani a régi módszerek és a pillanatnyi igények összevonása nélkül. A kortárs művészet kitört a hagyományos módszerek közül . ALLAN KAPROW  mondja :  „A festészet, mely minden kétséget kizáróan a legfejlettebb és legkísérletezőbb a plasztikus művészetek között, gesztusok, firkák, keret nélküli nagy formák felhasználásával újra és újra kiprovokálta a kérdést: Biztos hogy a formátumnak vagy a képmezőnek sima, zárt négyszögnek kell lennie?".

Mai világban a művész már régóta nem alkot, hanem utómunkát végez, mert az alkotás legtöbbször a gondolatban történik és a művész a kész tényt, a végső verziót valósija meg. A mai művészek az alkotó munkában óriási mértékű a túltermelés

Kortárs művészet kialakulása és hanyatlása

Kortárs művészet kiindulása nagyban köszönhető, annak hogy a huszadik század egyik mozgalmának a Dada izmusnak, amely célkitűzése a régi korok művészetének lerombolása és tagadása. A Dadaizmus fontos alkotói Triztan Tzara, Marcell Duchamp, H Arp, H Ball, Picabia,

Perneczky Géza szerint nem Triztan Tzara hanem Marcell Duchamp találta fel a dadizmust valamint a ready-made-jei révén az antiművészetet

Duchamp mondta a read-made ről:

„A read-made műtárgy művész nélkül, a művész isteni szerepének tagadása”

Az egzisztencialista elnevezést először Fritz Heinemann alkalmazta heidegger filozófiájára 1929 be Németországban. Ennek alapja, az hogy Heideggernek 1927-ben jelent meg Lét és idő című munkája: „Hol keressük a semmit? Hogyan találjuk meg a semmit? Ahhoz, hogy valamit megtelálhassunk, nem kell már egyáltalán tudnunk, hogy létezik? De igen! Az ember elsősorban és legtöbbször csak akkor képes keresni valamit, ha előlegezi a kereset dolog jelenlétét.”.

-A semmi a létező egyetemességének teljes tagadása – ez a mondat magába foglalja a kortárs művészet lényegét

A egzisztencializmus nem az ismeretelméletre és nem a tudásra épít, hanem a létezésre. Az ötvenes években alakult ki az absztrakció elterjedése. Ebben az időben Párizs volt az a város, amely alső alkalommal vált a fiatal képzőművészek ploretár menhelyévé. A modernizmus meg akarta változtatni a világot. Azt akarta, hogy az emberiség minden tagja csatlakozzon a modern művészet megismeréséhez.

Marcell Duchamp mondta:

Úgy vélem, hogy ha egy úriember, egy akármekkora lángész Afrika szívében lakna és nap, mint nap rendkívüli képeket festene, anélkül hogy ezeket bárki is látná, akkor nem is létezne. Más szóval: a művész csak akkor létezik, ha ismerik.

Több százezer olyan művész él a világban, akikről nem tud a világ semmit, akik, lehet, hogy öngyilkosok lesznek, mert nem tudták, mit kell tenni, azért hogy ismertté váljanak hogy a dicsőséget. Nagyon hiszek a művész „médium” voltában.

 Irodalom

Wladyslaw Tatarkiewicz . Az Esztétikai Alapfogalmak Kossuth kiadó 2006

Perneczky Géza: Művészet az ezredfordulón Palatínus, 2006

Az egzisztencializmus a szövegeket válogatta Köpeczi Béla, Budapest 1965

Bevezető

„A történelem hajnala óta a különböző népek szerencséje úgy fogyatkozott és növekedett, mint óceánon az apály és a dagály. Néhány közülük hatalmának rövid ideig tartó csúcsán rányomta bélyegét a világra, majd eltűnt a feledés homályába.”

 Szerintem a filozófia legfontosabb kérdése az, hogy az emberiségnek mi a célja a földön. Maga a filozófia két és fél ezer éve létezik, Nyugaton, Kínában és Indiában.

A filozófiai gondolkodásnak szemben a tudománnyal nincsen jellege sem.

Bizonyos, hogy sokkal messzebb tartunk, mint Hippokratész. Aligha mondhatjuk, hogy előbbre haladtunk Platónnál.

Isten hozott e létre minket vagy az evolúció. Az emberek mit vagy kit tartanak Istennek. A létezés definícióját Heidegger így fogalmazza meg: ”Hol keressük a semmit? Hogyan találjuk meg a semmit? Ahhoz, hogy valamit megtalálhassunk, nem kell már egyáltalán tudnunk, hogy létezik? De igen! Most olvastam egy olyan cikket, hogy az emberiség Ádámja Afrikából származik. Tehát Ádám nem azonos a Biblia által leirt Ádámmal. Mekkora botrány lett volna, ha netalántán a 30-40-es évek Németországában hozzák nyilvánosságra azt, hogy Ádám néger volt. A nyugati vallások a világ keletkezését (vagyis Ádám teremtését) i.e. 5493 augusztus 29-ére tették. Persze ma már tudjuk hogy ez már nem így van .A 20. században bebizonyosodott hogy az igazi szent írás  a DNS térkép és nem a Biblia. A 70-években még azt tanították , hogy a homo sapiens 40 ezer évvel ezelőtt jelent meg Európában , kicsit később azt, hogy előttük a neandervölgyi ősember élt , kb. 200 ezer évvel ezelőtt .

80-as években a tudósok megállapították, hogy az emberiség megjelenése a földön 5 millió évvel ezelőtt történt ezt ma már egyes tudósok 15 millió évre datálják.

Tehát a tudomány olyan, mint a hajlongva hátráló japán, aki csak annyit mond: ma már tudjuk.

Ha belegondolunk abba, hogy az emberiség történetének utolsó 40000-évét ismerjük ,utána pedig van egy mérhetetlen nagy űr amiről mondhatni semmit nem tudunk. Gondoljunk bele abba, hogy az ősemberek megjelenése és a mezopotámiai civilizáció között kb. 4 millió év telt el, akkor mennyi minden történhetett ez idő alatt az emberiséggel. Szerintem az ember még a dinoszauruszok egy két megmaradt példányával is találkozhatott, mert az emberekben élő sárkány kép ide vezethető vissza . Ha úgy veszem nem találok olyan vallást, amely ebben a korban létezett volna a földön. A Brahmaizmus és a kínai univerzizmus a legkorábbi vallás, amely a földön megjelent.A Bráhmaizmus kezdete i.e.3 ezer évvel ezelőtt, Krisna halálával kezdődött. A bráhmanizmus szó az Indiai papok kasztjának, a bráhmanáknak a nevéből származtatható, és nem Bráhma Isten nevéből ered. India azon lakóit nevezik, így akik Bráhmánákat tekintik a papjaiknak.

 A Bhagavad-Gíta

 A gitá éneket jelent a bhagavad pedig istent, minden fenség birtokosát. A mű voltaképpen egy párbeszéd Úr Krisna és Ardzsuna között, amely Mahábhárata háborújának kitörése előtt hangzik el. A párbeszéd során kérdések és válaszok hangzanak el, amelyek különböző metafizikai fogalmakat világítanak meg.

Ebből idéznék egy-két gondolatot:

 „A elme a legjobb barátja lesz annak, aki legyőzi őt, ám annak, aki nem képes felülkerekedni rajta a legnagyobb ellenségévé válik.”

 „Aki a halál beálltakor életlevegőjét a két szemöldöke közé rögzíti és a yoga erejével teljes odaadással ,megingathatatlan elmével a legfelsőbb Úrra emlékezik, az minden kétséget kizárva eljut az istenség Legfelsőbb Személyiségéhez.”

Kinai univerzizmus

   J.J.M .de Groot azt az ősrégi metafizikai rendszert, amely az egész kínai gondolkodás alapjául szolgál „univerzizmusnak” –nak nevezi. A kínai gondolkodás szerint a világ egy nagy organizmus, amely folyton mozgásban van, és amelynek egyes tagjai állandóan hatnak egymásra.

A Su king egyik legrégebbi részében ezt olvassuk: „A legbensőségesebb összefüggés van fent az ég és lent az emberek között és aki ezt teljes egészében felismeri, azaz igazi bölcs.”

 Egy ősi szöveg a Titkos kiegészítések könyve, a következőket mondja:

  „Az égnek öt erőszaktevője van,

   Aki megpillantja őket, kivirágzik.

   Az öt erőszaktevő az énben van,

   Aki működteti őket az égben ,

   Kezébe kapja a világmindenséget

   És a természet az énből fog megszületni.

   Ég és föld rablói a természetnek

   A természet rablója az embernek,

   Az ember rablója a természetnek

   Ha a három rabló jó viszonyban van ,

   Akkor a három hatalom békességben van .

   Ha megfelelő az idő, úgy rendbe jön a test

   Ha a gépezet kellőképp mozog,

   Akkor a változások elnyugszanak.”

-Ebből az ősi szövegből jól kiderül, hogy milyen fontos a természet és az ember közötti kapcsolat, amit sajnos a mai világban egy kissé elhanyagolunk.

Szerintem a világ vallásainak két pontja van India és Izrael.

Véleményem szerint a legmeghatározóbb vallás ebben a korszakban a Buddhizmus.

A vallás, mint történeti jelenség Gautama Sziddhárta tanításának tekinthető, aki Sákja-nemzettség szülötteként Lumbiniben  látta meg a napvilágot .Szülei a Sziddhárta nevet adták a fiúnak , ami annyit jelent : aki be beteljesítette a célját. 16 éves mikor megnősül. Boldog családi életet él. Azonban négy látomása révén olyan erős élmény érte, hogy változtatott életmódján. Egyik éjszaka elhagyja családját és a kényelmes életet és elindul megkeresni az igazságot és a kötöttségektől mentes életet. 35 éves volt amikor Benáresz közelében leül egy fügefa alá, hogy a halál és az újjászületés misztériumáról elmélkedjen .Reggelre megértette a létezés valódi természetét azaz megvilágosodott, Buddhává vált. A buddhizmus filozófiája kimondja, hogy négy nemes igazság van : A szenvedés mindenütt jelen van 2 a szenvedést a vágy okozza 3. a szenvedés megelőzhető vagy legyőzhető , valamint 4. a buddhizmus alapelveinek betartásával meg is szüntethető. Maga a filozófia mint bölcseleti gondolkodás i.e 6. században a görögségnél születik meg  .A kutatások azt igazolják, hogy a görögség sokféle etnikai elemből hosszú folyamat során vált egységes nemzetté . A Buddha –természetről egy két gondolat:

„A  Megvilágosodáshoz vezető út követése során tulajdon szemünk látja meg Buddhát, és tulajdon elménk fordul hittel Buddha felé. Ugyanaz a szem látja meg Buddhát, és ugyanaz az elme fordul hittel Buddha felé, amely eddig a napig céltalanul kóborolt a születés és a halál világában.”

Sokszor lehet azt hallani, hogy a Buddhizmus keleti irányban terjedő vallás, de a Buddhizmus iránya az időszámításunk előtti századokban nyugat felé irányult.

A Buddhizmus iránya a kereszténység megjelenésével kezdett kelet felé fordulni

Ha belegondolunk, hogy ha a kereszténység nem hódít teret a világban, akkor a buddhizmus lenne a világvallás.

A görög filozófia

 Térjünk át a filozófia szülőhelyére Görögországba. .Nagyon jól tudjuk, hogy az egyetemes kultúrában nagy szerepet játszik a görögség. Maga a szó szűkebb értelembe vett gondolkodás az i.e. 6. században születik meg. Görög filozófusnak lenni mindenek előtt azt jelentette, hogy olyan világképet alkotni mely mélyebben és szélesebben világit meg objektív világtartalmakat.

A görögök gondolkodása sohasem jutott el a természettel való szakításig. Szerintük az igazság kulcsa nem az emberben van. A tudás számukra azzal kezdődött, hogy önmagukat szembehelyezték a tárggyal, és az ellentét feloldására törekedtek. A görögök felismerték a forma és a tartalom a külső és a belső harmónia a szépség legfőbb titka. A szép eszméje nagyon fontos eszme volt a görögök számára.

Ebben a korban a legmeghatározóbb filozófiai forrás a Milétoszi iskola volt.

Milétosz a görög filozófia bölcsője. Itt tevékenykedett Thalész, Anaximandrosz és Anaximenész, akik megteremtették a görög filozófia alapjait.

Thalész a víz minden dolog alapelvéül. Thalész az tételezte hogy víz a levegő többi anyagától eltérő anyag. Thalész azt is állítja, hogy a víz a gondolat mintája.

Thalésszal ellentétben Pythagorász szerint a dolgok alapja a számok voltak. 

Görög filozófia lényege az, hogy fel tegye azt a kérdést az akkori emberiségnek hogy mi céluk van a földön és ők foglalkoztak először a mozgással mint emberi tényezővel. Szókratész az erkölcsi erényeket nyomozta. Szókratésznek nem volt rendszere neki csak módszere volt. Az ö módszere az öngondolkodás volt .Ő volt az, aki forradalmat teremtett az öngondolkodás során . A gondolat lényege az volt hogy a gondolat és a tárgy egy és ugyanaz. Szókratész után a gondolat jobban elmélyed és koncentrálódik mint előtte. Szókratész gyakran mondta azt, hogy  „ő csak annyit tud hogy nem tud”.

Szókratész szerint –hogyha halhatatlan a lélek nemcsak ez alatt a rövid idő alatt amit életnek nevezzünk, minden időkön át ápolást kíván. Így azonban a lélek ha tényleg halhatatlan, nincs semmi más szabadulás és mentség számára a gonosztól , mint az hogy a lehető legjobb és legértelmesebb legyen.

Érdekes az a tény, hogy észre vették, hogy az ember mindig csodálkozás közben kezd el filozofálni. A csodálatos dolgokon való filozofálás volt kezdetben, majd lassan tovább mentek az úton. De legnagyobb csodálatot az emberi eszményben látták.

Szerintük a filozofálás a tudatlanságból való kiszabadulással volt egyenlő. A tudás e fajtája akkor kezdődik, amikor az élet kényelméhez szükséges dolgok mind megvannak. És az ember nem keres mást, mint a magához mért tudományt.

Úgy érzem, hogy a görög kultúra olyan fejlettségi fokon volt, hogy nagyon sok mindenben meghaladta a 21. századi kultúrát. Szerintem az utána következő fejezetek e kultúra filozófiájára épültek. Az emberi gondolkodás és szépség ebben az időszakban volt. Ebben a korban tudták értékelni a gondolatot és természet szépségét. Csak arra gondoljunk, van-e a mai korban olyan gondolkodó, aki foglalkozna mélyrehatóbban egy fa rügyezésével. A tanításban már gyermekkortól felkészítették a gyermekeket a túlvilági életre.

Jól mutatja e gondolat „Miszerint az ember halandó része a halál közeledtekor, úgy látszik meghal, halhatatlan része ellenben változatlanul és el nem enyészve távozik el, tágítva a halál elő”

Felismerték, hogy a vezető szerep a tudományban mindig azé, aki felismeri, hogy mi a jó cél és ez érdekében mindent képes megtenni. És az embernek csak a magához mért tudományt illik keresni.

Az élmény értelmezésével kapcsolatos fogalmak

Élmény: Olyan pszichikus jelenség, amely a személyiség belső életének eseményévé vált. Az embereknek az válik élményévé, ami számára személyileg is jelentős. Az élmények igen fontosak az emberi megismerőtevékenységben, a közvetlen élményben azonban rendszerint nem tárul fel azonnal a dolgok lényegi általános szükségszerű oldala.

Az élményben nem mű a tárgyi tartalma kerül előtérbe, hanem annak, hanem a jelentősége

Élményszerűség: művészeti minőség; a művészi alkotások egyik fontos jellem vonása; kritériuma, az hogy a mű olyan formában tükrözze a témájaként kiválasztott tárgyat, hogy a befogadás folyamatában keletkező élmény a befogadó saját közvetlen élményeihez hasonló jegyekkel rendelkezzék.

Esztétikai élmény: Elsősorban műalkotások befogadása során lejátszódó mentális folyamatok összessége. A jelenség az ókortól kezdve a vizsgálódás tárgya. Platón, elsősorban metafizikai fontosságból, károsnak tartja a műalkotások azon képességét, hogy élményeket képesek kiváltani. Az esztétikai élmény a mai értelemben vett esztétikai kialakulása óta vizsgálódás tárgya. A. G Baumgarten szerint az esztétikai tárgy, érzékekkel felfogott tárgy, s ilyen minőségben nyújt élvezetet.

Emocio: érzelem illetve érzelmi élményekkel együtt járó állapot

Rácio : az ész a tudás bizonyossága az ész velünk született fogalmaiból merithető, amelyek a tapasztalat elött és attol függetlenül léteznek.

Voluntas :  akarat  

A katarzis a művészetben

A művészeti hatás egyik alapkategóriája, amelynek hatásmechanizmusa az ókor óta vitatott. Az igazi katarzist a filozófia képviselte az emberi és az isteni világ kibékitésével. Maga a fogalom mindig is a csak a költészetben és a zene elméletében volt a festészetben és a szobrászatban nem alkalmazták.

Wladyslaw Tatarkiewicz:

 Az Esztétika Alapfogalmai Forma Fejezetének feldolgozása

Az esztétikatörténet a formának legalább öt különböző jelentését ismeri

1. 1.      A forma A :a forma a részek elrendezettsége
2. A forma B: amikor a forma terminust arra alkalmazást, ami közvetlenül adott az érzékek számára
3. A forma C: A forma egy tárgy határait vagy kontúrját is jelentheti
4. A forma D: Itt a forma egy tárgy fogalmi lényegét jelenti
5. A forma E: A forma az elmének az észlelt tárgyhoz való hozzájárulását jelentette

A Középkorban a forma A-ra használt legfőbb terminus a figura (a latin fingere-öl=

Megformálni) Abelárd egy test – mind a modell mind a szobor elrendezettségeként definiálja. De a forma szót is használják ebben az értelemben

A formosus jelző igen hamar bekerült a művészet nyelvében a forma –nak ez a származékos alakja jó alakúságot, szépet jelentett; kedvező esztétikai megítélést hordozott, és annak a jelevolt, hogy a középkorban nagyra értékelték a formát, Ebből származottaztán a formositas névszó (jó alakúság, szépség) valamint a negatív Deformis (alaktalan csúf) jelző is.

A formalisták, mint a forma A-nak, mind a forma B nek hívei voltak, olykor, pedig olykor, pedig összekeverték a két fogalmat. Ám szent Bonaventúra már a tizenharmadik században különbséget tett közöttük. A formának itt két jelentése van: elösször a „vonalak által lezárt elrendezés”, másodszor „egy dolog külső megjelenése vagy szépsége”

A középkorban a formát és tartalmát még élesebben szembeállították, a költészet külső, és belső mozzanataként. A középkori poétikában a két forma fajta mellett két tartalomfajta is voltaz egyik a mű tárgyát és az elbeszélt eseményeket fogta át, a másik, pedig az ideologikus tartalomból vallási vagy metafizikai jelentőségből állt.

A forma B történetének egy másik forduló pontja akkor jött el, amikor felmerült egy új kérdés. Mi a fontosabb a művészetben a forma vagy a tartalom?

A mérsékelt formalizmus Le Corbusier megfogalmazásában jelenik meg: „egy igazi műalkotásban a forma a legfontosabb” Vaszilij Kandinszkij viszont igy fogalmaz: „a forma tartalom nélkül nem egy kéz, hanem egy üres kesztyű, a művész ugyan úgy szereti a formákat, mint az eszközeit vagy a terpentin szagát, mivel ezek mind a tartalom szolgálatában álló fontos eszközök”

A forma C szó szinonim a kontúrral, az alakzattal és az alakkal; jelentése közel áll a felület és a szilárd test jelentéséhez.

A forma C-t nem csak a hétköznapi beszédben használjuk, hanem a művészetben is. különösen a vizuális művészetekben , ahol az építészek , szobrászok és festők  műveire alkalmazzuk. Ha a forma B a poétika, akkor C a vizuális művészetek természetes fogalma, melyek térbeli formákkal foglalkoznak.

A forma C csak a rajzra vonatkozik, a színre nem, és ebben áll a forma C és a D közötti különbség.

A Forma negyedik fogalma –a szubsztanciális forma – Arisztotelésztől származik.

A forma D uralma az esztétikában tetőpontjára, ám egyben végpontjára is a tizenharmadik században jutott. Ez a fogalom a virágzó középkor specifikus fogalma volt, és nem élte túl azt.

Úgy tűnik, hogy a huszadik században ez a fogalo, különböző elnevezésekkelujjáéledt- olyan absztrakt festőknél, mint Piét Mondrian és Ben Nicolson.

Az ötödik forma –fogalmat, a priori formát Kant alkotta meg. A formát az elme olyan tulajdonságaként írta le, amely arra kényszerit minket, hogy a dolgokat egy formában tapasztaljuk meg

Elmar Waibl: Művészet, Giccs, Pornográfia,

A művészet és a giccs , illetve a művészet és a pornográfia szembe állítása egyaránt kedvelt ellentét pár szokott lenni . Imanueé Kant az ítélet kritikája című munkájában azt indítványozta , hogy a művészetet háromszoros negatív elhatározás révén ragadjuk meg , úgy fogalmaz hogy a művészet nem természet és nem a tudomány műve .Ha nem vesszük figyelembe a festegetésre képes csimpánzokat , az alcatorikus zene problémáját akkor meggyőzőnek tűnik Kant állítása miszerint a műalkotások , artefaktumok , mesterséges művek , vagyis az ember által meghatározott szándékkal létrehozott képződmények.

A következő kérdés, az hogy mi különbözteti meg a műalkotásokat a műszaki alkotásoktól? A mérnökök által alkotott műtárgyakat instrumentális célszerűség jellemzi. A hídnak például az a célja, hogy szakadékot hidaljon át. Ezzel szemben a művészet a szellemi átvitel egyik formálja olyan értelemben, hogy a világ értelmező elsajátítása. A műalkotások képződmények, eóamelyek a dolgok, és az események felszíni megjelenési formáját metaforikus ábrázolásmód más képen tünteti fel

A művészet ama területek nyelve, ahová a szokványos nyelv érvénye nem ér el. a művészet animációs rendszer . a művészet „ világteremtésként olyan szellemi kaland , amely mindenkor új világlátásnak és új világkitalálásának jegyében áll.

A művészi kifejezés szóljon bármiről mindig érzelmileg nyomatékos, felfokozó, sűrítőm és hangsujozó. Amit a művész mond mindig valamilyen kifejezési formában, mondja amely. A művészet kimondatlanul mindig többet árul a konkrétnál, közöltnél, mert az odamondott kiséröszöveg midig megmozgatja a fantáziát. A művészet megindító, de anélkül, hogy kisajátító lenne. mert a műélvezet során

A giccses alkotások is lehetnek olyan esztétikusak, mint a műtárgyak, de félresikeredettek, mert nem ösztönző, tudattágító, hanem pont ellentétes hatást keltenek. Ha a művészetet érték semleges akkor a giccs szintén művészetnek számit

Maquet: Esztétikai Látvány

A műtárgyak csupán azért vannak kiállítva a lakásokban, kertekben, palotákban, múzeumokban, hogy meg lehessen tekinteni.

A csupán határozószó sugallja, hogy a tárgyak rejtett okból készülnek

A néző és a műtárgy közti vizuális viszony jellegzetes mentális jelenség. A műtárgyak szemlélésekor a tárgyak egészét látjuk a maga totalitásában. Meg kell jegyezni, hogy a szemlélés csak nézés, nincs távolabbi cél. Ez vizuális ábrázolás, ami mögött nincs semmi. A tapasztalatok szerint a tárgy kiváltotta belső visszhangnak az első megközelítése, amit a második nyelv foglal magába a közös nyelv, aminek köszönhetően a tárgy megmarad a befogadó tudatában. a tapasztalatokra történő hivatkozás a műalkotás kiváltotta visszhangnak az első megközelítése

Jó ránézni jelentése még a gyerekek számára is ismert, a gyermekek nagy része a szabályos képeket szebbnek látja, mint a torzítottakat.  A gyermekek megértették a kérdést, azt hogy az egyik egyszerűbb „szebb”- ként jelentette meg számukra, mint a másik. A szakemberek az esztétika kifejezést a műtárgyak élményének és az érzékelés sajátos minőségének megnevezésére használják. A szakértők az esztétikai tapasztalat néhány alapvető jellemzőjéről is megegyeznek.

Az esztétikai érzékelés első vonása az, hogy keretbe foglalja a tárgyakat, különválasztja annak vizuális környezetétől, azért hogy elősegítse a figyelem összpontosítását.

A művészet szemlélése megköveteliaz érdeknélküliséget. A művészet szemlélése egy csendes tevékenység, az elemző magatartással sem egyeztethető össze

Maquet: A forma jelentősége

A reneszánsz óta a szépművészet négy ágát különböztetjük meg: festészet, rajz, szobrászat és az építészet közül három egészen az első nonfiguratív festmények megjenéséig, megtartotta az ábrázoló jellegét a figuratív festészet évszázadai alatt a nonfiguratív festészet az ábrázolásmódra és az ornamentikára korlátozódott. A nonfiguratív festészet egyeduralma 1950-60 as években véget ért

Amikor egy festmény, rajz vagy szobor előtt állunk, amely egy felismerhető tárgyat vagy embert ábrázol számit e megjenités. Pld, ha egy tájképen ragyog a nap, a hegy és a tavak hívogatóak a tengeri viharok is inkább grandiózusak, félelmetesek

1855 be, amikor Gustave Courbet kijelentette, hogy festőknek az ott kell festeniük, ahol a parasztok élnek, helyet hogy, a festőt forradalmárnek tekintették

A festő, mint a természet utánzöjaként az emberszemében mindig csodálatraméltó volt

A műalkotás esztétikai értéke nincs össze függésben az anyaggal, léteznek olyan agyagok, amelyek mint az arany vagy a drágakövek, melyek a múltban, mint kizárólag kitüntetett tárgyak készítésére, alkalmazhatókra tekintettek. A egy szobor leköti a néző érdeklődését, nem azt jelenti, hogy a szobor pld Aphroditét ábrázolja,

Kant óta a tartalom a forma ellentétét jelenti, abban az értelemben, hogy az, amit kifejez, ellentétes azzal, ahogy kifejeződik.

Különös jelentőséggel bír a határvonal, amely vizuálisan választja el a formát környezettől

A vizuális elemek –kontúrok, vonalak, formák és színek, fény és a textúra alkotját a tárgy formáját

Edvárd Munch a sikoly című képe nagyhatású képe, a ferde vonalak ahhoz képest, hogy hidat ábrázolnak lefelé sodrodnak. A kép felső részét, pedig kanyargó vonalak uralják. A sikoltó személyt, pedig valami rettegésbe tartja. Ez a fenyegetés, pedig a rettegés és a halál, amely elválaszthatatlan az emberi léttől

Az esztétikai élmény a téma a néző és az esztétikailag jelentős formákkal rendelkező tárgyak találkozása,

A szépség és a forma viszonya

"a szép az, ami nem érzetek és nem is fogalom révén, hanem szubjektív szükségszerűséggel, közvetlenül, általánosan és érdek nélkül tetszik" (Kant).

Amit ma szépségnek nevezünk azt az ókorban „pulchrumnak” nevezték. Ez a kifejezés a reneszánszban tűnt el, amikor felváltotta a mai szépség fogalom őse a bellum. A bellum formáját több nyelv is átvette a spanyol bello franciául beau angol beautiful. A szépség és a művészet egymáshoz való legközelebb esése a reneszánszban következett be. Ez a két fogalom külön utakon járt

A szépség aranykora a 18. századig tartott de olyan verzió is van hogy reneszánszkor végén befejeződött,

A szemlélő képességünk első fokát a külső érzékek, a látás és hallás képezik. Mi az, ami e két érzéket tetszéssel tölti el? A fény és a forma összhatása a szemre nézve. Sokszor mondjuk, hogy milyen szép színe van a lepkének, vagy milyen szép a hangja a hegedűnek. De nem mondjuk, hogy milyen szép íze van ennek a gyümölcsnek, vagy hogy szépen hatott ránk a mai fürdő. Azért mondja Szent Tamás: Ha a szem szép tárgyat, szép szint pillant meg, ha fülét szép hang éri a szerveinkben a kielégítés érzete támad, tetszést érzünk a szemünkben és fülünkben. A művészetben a fantáziának megfelel, amit kompozíciónak nevezünk, nem egyes színek és alakok, hanem az alakoknak és a színeknek a csoportosítása és harmonizálása. „a szépre főleg azon értékek vonatkoznak, melyek leginkább

Ismeret eszközök, a látás és a hallás, amennyiben az ész szolgálatában állnak; szolunk ugyanis a szép látványról, szép hangokról. A szép sokféle lehet a szép tárgyak közé, tartoznak a műalkotások, a természeti látványok, szép test, szép hang szép gondolat.

Hegel szerint a műalkotás mindenképen az érzéki felfogás számára kínálkozik. S a műalkotás érzéki jellegének csak annyira kell léteznie, hogy az emberi szellemhez tudjon viszonyulni

Az emberi testen látjuk a természet leggyönyörűbb arányosságát. Az arányosságot, az aranymetszéssel tudjuk igazolni

Az aranymetszés bármely megadott egyenes vonalnak felosztása két olyan részre, hogy az egész vonal ép úgy aránylik a nagyobb részhez, mint a nagyobb rész a kisebbikhez.

A szépség összefüggésbe van az anyaggal és az idővel az anyagot, pedig vagy a természet formálja vagy az ember. Példaként felhoznám, azt hogy a természet formálta kő több ezer év alatt vagy lehet, hogy millió év alatt nyeri el azt a formáját, amit a folyó hullámai kimosnak. Ezt az ember akár egy hónap alatt is el tudja érni, de azok a formák, amiket a folyó hullámai hagynak a kövön az ember, nem tudja utánozni. A gótikus katedrálisok több emberöltőn át épültek legtöbbször a tervezője, megálmodója, nem láthatta a kész remekművet. Mi lehetett az a mérhetetlen hajtóerő, ami arra késztette őket, hogy évtizedeket vagy akár egy évszázadot egy épület megépítésére szánjanak. De ugyan ez megfigyelhető a szobrászatban is pld: Ghiberti a firenzei keresztelő kápolna Porta del Paradisójának elkészítésére, 30 évet szentelt.  Ez a mai világban elképzelhetetlen lenne. A szépség változó a csúnya is lehet valaki szemében. Az alkotó minden korban arra törekszik, hogy az ábrázolással kifejezzen valamit. Az alkotó a legtöbbször a saját maga által megtapasztalt valóság kiválasztott elemeit rögzíti a vásznon.

A festmény olyan költői műalkotás, amit látni lehet nem, pedig hallani a költészet, pedig olyan festmény, amit hallani lehet nem, pedig látni. A művészet a természetet utánozza. Ha egy befejezett mű előtt állunk észre kell venni, hogy a kép egy olyan belső világot tartalmaz, amelyet nem csak a művész alakított, hanem önálló életre kelve jelenik meg. A művész a műalkotáson át közli önmagát a világgal. Egy példa, Corot mester kijelöli tanítványainak a lefestendő témát, miközben hangsúlyozza, azt hogy igyekezzenek vissza adni a természetet. A munka befejezésekor mindegyikük az állvány köré gyülekszik, így szolnak Corothoz: Mester ön azt mondta, hogy azt fessük, amit látunk és ön ugyan akkor nimfákat festett a Válasz: Sajnálom önöket barátaim, hogy önök nem láttak nimfát. A művész érzelmei és szubjektív meglátásai kapnak kifejezést az alkotásban a szépséget legtöbbször a természeti formákra, lehet vissza vezetni. A műalkotás egyenlő anyag + forma. Önmagában egy gránit tömb anyagi volta egy szerkezet nélküli formával párosul.

az aranymetszés

Az aranymetszés, bármely megadott egyenes vonalnak felosztása két olyan részre, hogy az egész vonal éppúgy arányoljék a nagyobb részhez, mint a nagyobb rész a kisebbikhez. Az aranymetszés érdekessége, az hogy a természeti formákban is megtalálható pld egy egyszerű falevél, vagy a virágok vagy az állatoknál pld a ló vagy a kutya.

Az aranymetszés törvénye szerint készültek olyan műalkotások, mint az építészetben az athéni parthenon, a kölni dóm, romai szent Péter bazilika, szobrászatban a majdnem az összes antik szobor, a festészetben, pedig a renaissance több híres olajképe.

A szépség a műalkotásokban függ a helyes arányoktól és a részek közötti harmóniától, és a mérték megtartásától pld Vitrivius azt írta „a templomok kompozíciója a harmóniától függ, a szimmetria, pedig az aránytól. A szépség függ a dolgok egészétől, de független a kitalálástól és a konvenciótól

A szépséget a következő fokozatokra szokták felosztani:

Szép, csinos, bájos, kifinomult, elegáns, tragikus, dinamikus, erőteljes, élénk, egységes, kiegyensúlyozott.

Sokan vannak, akik a szépet a szemlélő érzéki képességére vonatkoztatják.

A szép az, ami az érzékeknek hízeleg – mondja egy modern iskola –s legszebb, az, ami a legnagyobb érzéki gyönyört okozza. Meyer szerint „a szép ugyanis nem csak a szemet de az egész embert is gyönyörködteti”

Szép hatása egyenlő az isteni szférával, a keresztény iskola szerint

A művészetben a fantáziának megfelel az, amit kompozíciónak nevezünk, nem egyes színek és alakok, se nem a hangok, hanem az alakoknak és a színeknek a csoportosítása a hangoknak a harmonizálása

A külső

A szépség kétértelmű fogalom tág értelemben szépnek tekintünk mindent, amit tetszéssel és elismeréssel látunk, hallunk vagy képzelünk el

Tág értelemben vett szépség nagyon általános és nagyon nehezen definiálható fogalom a szépség értelmezést majdnem mindenre használjuk, ami tetszik ugyanúgy, ami vizuális tetszést vált ki bennünk

A szépségnek különböző változatai vannak

Létezik olyan felosztás, amely például érzéki és a mentális szépségre osztja fel a szépet, míg a szép különböző típusait megkülönböztetjük pld bájt és a kifinomultságot, nagyon sokszor próbálták a szépség változatait összeállítani. A szépség változatait olykor a szépség kategóriáinak is szokták nevezni

Az antikvitás óta a szépség egyik változatának az alkalmasságot szokták nevezni.

A romaiak ezt a fogalmat decorumnak fordították. a fogalmat bizonyos kettőség járta át . a sok író állítja hogy a „szépség kettős”

A szépséget és az alkalmasságot már Szókratész is egymás mellé állítja

A vizuális művészetben gyakran elválasztanak egymástól két fogalmat, a struktúrát és az ornamentumot. Ornamentum nem más, mint a dekoráció

A dekorációt leggyakrabban az építészet alkalmazza

A képzőművészetben a szecesszió idején élte virág korát

A kora reneszánsz megtartotta a középkori kategóriát, és az ornamentumot elválasztotta a kompozíciótól. Nem csak a vizuális művészetben, de a verbális művészetben is

Cicero írta: Két fajta szépség van, az egyik a csinosság, a másik a méltóság, a csinosságot a nőies, a méltóságot a férfias szépségre mondhatjuk

A fogalom mindig is egybe forrót a vizuális szépséggel

Báj

A báj latinul gratia az ókorban fontos szerepet töltött be. A középkorban, a latinban a gratia kifejezésnek egy másik fajta értelmezése is született ez, pedig az isteni kegyelem. Lord Kames a mellett érvelt hogy a báj csak a szem számára látható és csak az emberben, az arcban, a mozdulatban mutatkozik meg

Felibien ezt írta a bájról: A szépség és a báj két különböző dolog a szép csakis a szabályokon múlik, míg a báj a szabályok nélkül is tetszik

A fenséges, mint fogalom abban az időben alakult, amikor a kifinomultság, de nagyobbra értékelték, mint az utóbbit. Ezt a kifejezést szokták úgy is hívni, hogy emelkedett ez abból ered, hogy ezt tekintették a legmagasabbnak a szépség fokozatai között

Felhasznált irodalom

Wladiszlaw Tatarkiewicz: Esztétika Alapfogalmai Kossuth kiadó Budapest 2006

Velics László: Vándorelőadásaim az Egyházi Művészetről Szent István Társulat 1912

Sík Csaba: Sem Kő Sem Bronz Sem Vászon Móra Ferenc könyvkiadó Budapest