art-pOnt

A kortárs művészet nem más, mint a semmi kitalálása

Kortárs művészettel a foglalkozók egyik problémája az a tény hogy nem tudják hol a kezdet .A másik probléma a határral van . Tehát két fontos tényező van a kortárs művészetben a kezdet és a határ. Egyesek azt állítják hogy El Greco felfedezése  az el indítója mások Picassót tartják a kortárs művészet atyának. A kortárs művészet egyik legszembe ötlőbb sajátossága a tömeg, a felhígulás, itt nincsenek korlátok. Már sajnos túl vagyunk, azon hogy a művészeti alkotásokat istenítsük, a gondolat túllépett a művészeten. Ezért történhetett, meg az hogy tájkép a portré és a szalonkép festése a huszonegyedik század elején már majdnem hogy giccs festészetnek minősül.

Az ábrázoló festészetben a formák reprezentálnak. Egyértelmű, hogy ezek a formák jelentést hordoznak. A kép tartalma a külső tárgyból ered nem, pedig a megfestett formákból.  A kortárs művészet a kapcsolatok művészete itt sajnos már senkit sem érdekel, mit tudsz, ha nem tudod eladni magad, elveszel a süllyesztőbe. a kortárs művészetben kialakulni látszanak különböző rétegek „rendek” ezek nem irányzatok, mert sajnos ez a szó a huszadik század közepén kiveszet a köztudatból. Ezek a rétegek olyanok, mint egy zárt kör, és ha az egyik kiesik, akkor vesznek be új embert a pótlásra. Ki kerülhet be ebbe a zárt körbe. Mi a feltétel,  a teljesítmény ? Talán a tudás? Nem a feltétel egy rövid szó a Kapcsolat . A mai kortárs művészeti életben egy fiatal művész pályakezdése rengeteg nehézséggel és problémával jár. a művészet megtanulása nem egyik napról a másikra történik . hanem évek hosszú kemény munkája árán. Egy példát szeretnék megosztani egyszer hallottam egy előadáson és nagyon el gondolkoztató volt. Ha bekerül az ember egy jó módú művészeti főiskolára vagy egyetemre, máris egy kapcsolatrendszer középpontjába találja magát. Persze ezt a diák nem az egyetemi évei alatt tapasztalja, meg hanem úgy 15 -20 év múlva. Pláne akkor, ha a diák jól feljegyezte az osztálytársak címét és telefonszámát. Tudni kell, hogy a világot a tudomány irányítja de, lakható csak is a művészettől lehet. A művészet továbbra is egy mágikus világ. Amelynek olyan szerepe van az emberek életében, hogy közelebb vigye a valósághoz.

A művészi alkotás befogadása során a téma, a műalkotás, a művészi kivitelezés és a szemlélés során számos, divatos szóval élve „többoldalú kommunikáció” folyik. A kulcs a művész kezében van: az ő hatalmában áll a témát értelmezni, és a nézővel láttatni. A nézőnek a művész által hátrahagyott jelek értelmezése a feladata és ezek alapján az eredeti, „igazi” jelentés felfejtése. Ekkor lehetünk tanúi az olyan jeleneteknek, mikor a művészek értetlenül figyelik, amint a művészettörténészek, esztéták futtatják eszméiket munkáik ürügyén.

A modern művészet kialakulása

A modern művészet egy nagy mozgalom, amely a 19. század végén kezdődött és a huszadik század közepén ért véget. Egy hosszú időszakkal álszemben az emberiség, amelyben a művészet valamilyen célt vagy eszmét szolgál. A modernitás teljes mértékben intézményesedett. Hans Belting német filozófus irt egy könyvet, aminek a címe a művészet vége és Arthur Dántó is megjelentetett egy hasonló könyvet. A mai művészetben van még egy probléma, amely röviden így hangzik „kiaknáztunk mindent, nincs új a nap alatt”. A jövő művészete egybe fog forrni a tudománnyal. A leg jobb példa erre a netművészet. Az Internetnek, mint új média eszköznek az elterjedése. Ha elfogadjuk, hogy az Internet -tartalom, mint műalkotás sajátosságai a kép tartalma  és formája minőségében különbözik minden korábbi alkotástól. Az Internet-tartalmat befogadót a műélvező helyzetében képzeljük el. Az esztétikai élményt már nem önmagáért éli, hanem az információszerzés vagy befogadás folyamatának velejárójaként.A z esztétikai során a tárgy vizuális formája a meghatározó.

A Internet művészet

Az Internet művészet nem csak két vagy három akár négydimenziós is lehet. Itt nincsen tér és idő korlát  .Itt valósul meg Marcell Duchamp mondata:  A negyedik dimenzió olyan dologgá vált, amiről beszéltek anélkül, hogy tudnák, mit jelent.   Mostanában sokat hallok olyan kiállításokról, ahol Európa külünbőző pontjain élő művészek  egy koncepció által elkészített munkáikat elküldik Interneten keresztül egymásnak, és az alkotásokra válaszolnak alkotással .

A net művészet az egyetlen világnyelv. Az információ befogadását kísérő esztétikai élmény funkciója nem kizárólagosan esztétikai funkció, sokkal inkább a szubjektum információbefogadásának egyik integrált funkciója, amelynek esztétikum-elemei minden öncélúságot nélkülözve esztétikán kívüli – ismeretszerzési, társadalmi konszenzusteremtései és nem utolsó sorban a környezetünk esztétizálásán keresztül művészetre nevelési - célokat szolgálnak.

Szűcs Olga godolatok a netművészetről írásában az alábbi pontok szerint vizsgálta a netművészet esztétikai szempontjait:

1. Egy új keletű vizualitás egyik legfontosabb megkenési formája
2. Szűken vett művészeti tartalmakat is megjelenitt amelyek hármas természetűek

• Mint mesterségesen létrehozott vizuális felület
• Esetenként művészeti tartalmakat megjenitésére is törekszik
• Művészettel kapcsolatos tartalmakat is megjelenít.

Az Internet új vizualitási felület, amely új kommunikációs csatornát nyit, egyszerre több esztétikai funkciót is teljesít. Ezek közül az egyik legfontosabb az információszerzés és a befogadás funkciójának a lehetősége. Ennek a funkció nagyon sokat segíthet abban, hogy a művészet újra feltámadjon   

Fukuyama szerint “. A történelem utáni periódusban nem lesz művészet, sem filozófia, csak az emberiség történelmi múzeumának állandó gondozása.”    

A kortárs és a média

A kortárs művészet kezd el tolódni a netművészet a videó és a számítógépes grafika irányába. A kortárs művészetnek tudomásul kell vennie, hogy a peremre sodródott. amiből kilábal, vagy eltűnik a süllyesztőbe. A  művészet egészét tekintjük, a grafika és a festészet közötti, különbség teljesen eltűnt; akárcsak a festmény és a kollázs, a kollázs és a konstrukció, a konstrukció és a szobor, illetve néhány nagyobb konstrukció és a kvázi-építmény közötti különbség.  A probléma a felhígult tudatlan művészet, nem törekszenek a forma, és figurativitás, és a kompozíció kiaknázására, mindenki elindulni látszik az absztrakt formavilág felé, mert azt hiszik, hogy ez a legegyszerűbb műfaj. Az absztrakt és az elvont művészet csak is akkor működik, jól ha valaki az alapoktól eljut erre a szintre a jó absztrakt festők, csakis azok lehetnek, akik rendelkeznek egy kialakult színvilággal. Minél absztraktabb az eszme, annál kisebb az ismétlődés valószínűsége. Minél konkrétabb az eszme annál nagyobb a valószínűség. A legelvontabb eszme az érzéki zsenialitás. De ez csak a zenében fordulhat elő. Ezért születik annyi rossz és fére sikerült alkotás , nagyon sok olyan kortárs művész van, aki nincsen tisztába a tudásának hiányával el, vegetál egy szinten és évtizedek óta ugyan azokat a képeket, festi, mert az embereknek ez tetszik .a művészek nagy része nem törekszik az egyediségre a saját belső világul kiteljesedésére inkább. A művész annyira integrálódik a társadalomhoz, hogy olyasmivé kell válnia, mint a gabona, vagy az acél, mert különben éhen hal.  hagyatkozniuk kell a környezetre a körülöttük lévő emberek véleményére , olyan művészi formákat kell létrehozniuk, amelyek nem rendelkeznek eredetiséggel .

A nyolcvanas évek közepén történt, hogy az ART Cologne művészeti vásáron Paul Mainz menedzser szakított a gyakorlattal és egy ismeretlen fiatal művészcsoportot ragadott ki, amelyik az End-Art névre hallgatott Az End Art művészei az underground művészetet tartották életcéljuknak, gyerekszobákban felgyűlt objekt-hulladékokból rögtönöztek.

A huszonegyedik századi művek kiállításainak nagy része az mutatja, hogy egyre nehezebb a bemutatót megtartani a régi módszerek és a pillanatnyi igények összevonása nélkül. A kortárs művészet kitört a hagyományos módszerek közül . ALLAN KAPROW  mondja :  „A festészet, mely minden kétséget kizáróan a legfejlettebb és legkísérletezőbb a plasztikus művészetek között, gesztusok, firkák, keret nélküli nagy formák felhasználásával újra és újra kiprovokálta a kérdést: Biztos hogy a formátumnak vagy a képmezőnek sima, zárt négyszögnek kell lennie?".

Mai világban a művész már régóta nem alkot, hanem utómunkát végez, mert az alkotás legtöbbször a gondolatban történik és a művész a kész tényt, a végső verziót valósija meg. A mai művészek az alkotó munkában óriási mértékű a túltermelés

Kortárs művészet kialakulása és hanyatlása

Kortárs művészet kiindulása nagyban köszönhető, annak hogy a huszadik század egyik mozgalmának a Dada izmusnak, amely célkitűzése a régi korok művészetének lerombolása és tagadása. A Dadaizmus fontos alkotói Triztan Tzara, Marcell Duchamp, H Arp, H Ball, Picabia,

Perneczky Géza szerint nem Triztan Tzara hanem Marcell Duchamp találta fel a dadizmust valamint a ready-made-jei révén az antiművészetet

Duchamp mondta a read-made ről:

„A read-made műtárgy művész nélkül, a művész isteni szerepének tagadása”

Az egzisztencialista elnevezést először Fritz Heinemann alkalmazta heidegger filozófiájára 1929 be Németországban. Ennek alapja, az hogy Heideggernek 1927-ben jelent meg Lét és idő című munkája: „Hol keressük a semmit? Hogyan találjuk meg a semmit? Ahhoz, hogy valamit megtelálhassunk, nem kell már egyáltalán tudnunk, hogy létezik? De igen! Az ember elsősorban és legtöbbször csak akkor képes keresni valamit, ha előlegezi a kereset dolog jelenlétét.”.

-A semmi a létező egyetemességének teljes tagadása – ez a mondat magába foglalja a kortárs művészet lényegét

A egzisztencializmus nem az ismeretelméletre és nem a tudásra épít, hanem a létezésre. Az ötvenes években alakult ki az absztrakció elterjedése. Ebben az időben Párizs volt az a város, amely alső alkalommal vált a fiatal képzőművészek ploretár menhelyévé. A modernizmus meg akarta változtatni a világot. Azt akarta, hogy az emberiség minden tagja csatlakozzon a modern művészet megismeréséhez.

Marcell Duchamp mondta:

Úgy vélem, hogy ha egy úriember, egy akármekkora lángész Afrika szívében lakna és nap, mint nap rendkívüli képeket festene, anélkül hogy ezeket bárki is látná, akkor nem is létezne. Más szóval: a művész csak akkor létezik, ha ismerik.

Több százezer olyan művész él a világban, akikről nem tud a világ semmit, akik, lehet, hogy öngyilkosok lesznek, mert nem tudták, mit kell tenni, azért hogy ismertté váljanak hogy a dicsőséget. Nagyon hiszek a művész „médium” voltában.

 Irodalom

Wladyslaw Tatarkiewicz . Az Esztétikai Alapfogalmak Kossuth kiadó 2006

Perneczky Géza: Művészet az ezredfordulón Palatínus, 2006

Az egzisztencializmus a szövegeket válogatta Köpeczi Béla, Budapest 1965