art-pOnt

Bevezető

„A történelem hajnala óta a különböző népek szerencséje úgy fogyatkozott és növekedett, mint óceánon az apály és a dagály. Néhány közülük hatalmának rövid ideig tartó csúcsán rányomta bélyegét a világra, majd eltűnt a feledés homályába.”

 Szerintem a filozófia legfontosabb kérdése az, hogy az emberiségnek mi a célja a földön. Maga a filozófia két és fél ezer éve létezik, Nyugaton, Kínában és Indiában.

A filozófiai gondolkodásnak szemben a tudománnyal nincsen jellege sem.

Bizonyos, hogy sokkal messzebb tartunk, mint Hippokratész. Aligha mondhatjuk, hogy előbbre haladtunk Platónnál.

Isten hozott e létre minket vagy az evolúció. Az emberek mit vagy kit tartanak Istennek. A létezés definícióját Heidegger így fogalmazza meg: ”Hol keressük a semmit? Hogyan találjuk meg a semmit? Ahhoz, hogy valamit megtalálhassunk, nem kell már egyáltalán tudnunk, hogy létezik? De igen! Most olvastam egy olyan cikket, hogy az emberiség Ádámja Afrikából származik. Tehát Ádám nem azonos a Biblia által leirt Ádámmal. Mekkora botrány lett volna, ha netalántán a 30-40-es évek Németországában hozzák nyilvánosságra azt, hogy Ádám néger volt. A nyugati vallások a világ keletkezését (vagyis Ádám teremtését) i.e. 5493 augusztus 29-ére tették. Persze ma már tudjuk hogy ez már nem így van .A 20. században bebizonyosodott hogy az igazi szent írás  a DNS térkép és nem a Biblia. A 70-években még azt tanították , hogy a homo sapiens 40 ezer évvel ezelőtt jelent meg Európában , kicsit később azt, hogy előttük a neandervölgyi ősember élt , kb. 200 ezer évvel ezelőtt .

80-as években a tudósok megállapították, hogy az emberiség megjelenése a földön 5 millió évvel ezelőtt történt ezt ma már egyes tudósok 15 millió évre datálják.

Tehát a tudomány olyan, mint a hajlongva hátráló japán, aki csak annyit mond: ma már tudjuk.

Ha belegondolunk abba, hogy az emberiség történetének utolsó 40000-évét ismerjük ,utána pedig van egy mérhetetlen nagy űr amiről mondhatni semmit nem tudunk. Gondoljunk bele abba, hogy az ősemberek megjelenése és a mezopotámiai civilizáció között kb. 4 millió év telt el, akkor mennyi minden történhetett ez idő alatt az emberiséggel. Szerintem az ember még a dinoszauruszok egy két megmaradt példányával is találkozhatott, mert az emberekben élő sárkány kép ide vezethető vissza . Ha úgy veszem nem találok olyan vallást, amely ebben a korban létezett volna a földön. A Brahmaizmus és a kínai univerzizmus a legkorábbi vallás, amely a földön megjelent.A Bráhmaizmus kezdete i.e.3 ezer évvel ezelőtt, Krisna halálával kezdődött. A bráhmanizmus szó az Indiai papok kasztjának, a bráhmanáknak a nevéből származtatható, és nem Bráhma Isten nevéből ered. India azon lakóit nevezik, így akik Bráhmánákat tekintik a papjaiknak.

 A Bhagavad-Gíta

 A gitá éneket jelent a bhagavad pedig istent, minden fenség birtokosát. A mű voltaképpen egy párbeszéd Úr Krisna és Ardzsuna között, amely Mahábhárata háborújának kitörése előtt hangzik el. A párbeszéd során kérdések és válaszok hangzanak el, amelyek különböző metafizikai fogalmakat világítanak meg.

Ebből idéznék egy-két gondolatot:

 „A elme a legjobb barátja lesz annak, aki legyőzi őt, ám annak, aki nem képes felülkerekedni rajta a legnagyobb ellenségévé válik.”

 „Aki a halál beálltakor életlevegőjét a két szemöldöke közé rögzíti és a yoga erejével teljes odaadással ,megingathatatlan elmével a legfelsőbb Úrra emlékezik, az minden kétséget kizárva eljut az istenség Legfelsőbb Személyiségéhez.”

Kinai univerzizmus

   J.J.M .de Groot azt az ősrégi metafizikai rendszert, amely az egész kínai gondolkodás alapjául szolgál „univerzizmusnak” –nak nevezi. A kínai gondolkodás szerint a világ egy nagy organizmus, amely folyton mozgásban van, és amelynek egyes tagjai állandóan hatnak egymásra.

A Su king egyik legrégebbi részében ezt olvassuk: „A legbensőségesebb összefüggés van fent az ég és lent az emberek között és aki ezt teljes egészében felismeri, azaz igazi bölcs.”

 Egy ősi szöveg a Titkos kiegészítések könyve, a következőket mondja:

  „Az égnek öt erőszaktevője van,

   Aki megpillantja őket, kivirágzik.

   Az öt erőszaktevő az énben van,

   Aki működteti őket az égben ,

   Kezébe kapja a világmindenséget

   És a természet az énből fog megszületni.

   Ég és föld rablói a természetnek

   A természet rablója az embernek,

   Az ember rablója a természetnek

   Ha a három rabló jó viszonyban van ,

   Akkor a három hatalom békességben van .

   Ha megfelelő az idő, úgy rendbe jön a test

   Ha a gépezet kellőképp mozog,

   Akkor a változások elnyugszanak.”

-Ebből az ősi szövegből jól kiderül, hogy milyen fontos a természet és az ember közötti kapcsolat, amit sajnos a mai világban egy kissé elhanyagolunk.

Szerintem a világ vallásainak két pontja van India és Izrael.

Véleményem szerint a legmeghatározóbb vallás ebben a korszakban a Buddhizmus.

A vallás, mint történeti jelenség Gautama Sziddhárta tanításának tekinthető, aki Sákja-nemzettség szülötteként Lumbiniben  látta meg a napvilágot .Szülei a Sziddhárta nevet adták a fiúnak , ami annyit jelent : aki be beteljesítette a célját. 16 éves mikor megnősül. Boldog családi életet él. Azonban négy látomása révén olyan erős élmény érte, hogy változtatott életmódján. Egyik éjszaka elhagyja családját és a kényelmes életet és elindul megkeresni az igazságot és a kötöttségektől mentes életet. 35 éves volt amikor Benáresz közelében leül egy fügefa alá, hogy a halál és az újjászületés misztériumáról elmélkedjen .Reggelre megértette a létezés valódi természetét azaz megvilágosodott, Buddhává vált. A buddhizmus filozófiája kimondja, hogy négy nemes igazság van : A szenvedés mindenütt jelen van 2 a szenvedést a vágy okozza 3. a szenvedés megelőzhető vagy legyőzhető , valamint 4. a buddhizmus alapelveinek betartásával meg is szüntethető. Maga a filozófia mint bölcseleti gondolkodás i.e 6. században a görögségnél születik meg  .A kutatások azt igazolják, hogy a görögség sokféle etnikai elemből hosszú folyamat során vált egységes nemzetté . A Buddha –természetről egy két gondolat:

„A  Megvilágosodáshoz vezető út követése során tulajdon szemünk látja meg Buddhát, és tulajdon elménk fordul hittel Buddha felé. Ugyanaz a szem látja meg Buddhát, és ugyanaz az elme fordul hittel Buddha felé, amely eddig a napig céltalanul kóborolt a születés és a halál világában.”

Sokszor lehet azt hallani, hogy a Buddhizmus keleti irányban terjedő vallás, de a Buddhizmus iránya az időszámításunk előtti századokban nyugat felé irányult.

A Buddhizmus iránya a kereszténység megjelenésével kezdett kelet felé fordulni

Ha belegondolunk, hogy ha a kereszténység nem hódít teret a világban, akkor a buddhizmus lenne a világvallás.

A görög filozófia

 Térjünk át a filozófia szülőhelyére Görögországba. .Nagyon jól tudjuk, hogy az egyetemes kultúrában nagy szerepet játszik a görögség. Maga a szó szűkebb értelembe vett gondolkodás az i.e. 6. században születik meg. Görög filozófusnak lenni mindenek előtt azt jelentette, hogy olyan világképet alkotni mely mélyebben és szélesebben világit meg objektív világtartalmakat.

A görögök gondolkodása sohasem jutott el a természettel való szakításig. Szerintük az igazság kulcsa nem az emberben van. A tudás számukra azzal kezdődött, hogy önmagukat szembehelyezték a tárggyal, és az ellentét feloldására törekedtek. A görögök felismerték a forma és a tartalom a külső és a belső harmónia a szépség legfőbb titka. A szép eszméje nagyon fontos eszme volt a görögök számára.

Ebben a korban a legmeghatározóbb filozófiai forrás a Milétoszi iskola volt.

Milétosz a görög filozófia bölcsője. Itt tevékenykedett Thalész, Anaximandrosz és Anaximenész, akik megteremtették a görög filozófia alapjait.

Thalész a víz minden dolog alapelvéül. Thalész az tételezte hogy víz a levegő többi anyagától eltérő anyag. Thalész azt is állítja, hogy a víz a gondolat mintája.

Thalésszal ellentétben Pythagorász szerint a dolgok alapja a számok voltak. 

Görög filozófia lényege az, hogy fel tegye azt a kérdést az akkori emberiségnek hogy mi céluk van a földön és ők foglalkoztak először a mozgással mint emberi tényezővel. Szókratész az erkölcsi erényeket nyomozta. Szókratésznek nem volt rendszere neki csak módszere volt. Az ö módszere az öngondolkodás volt .Ő volt az, aki forradalmat teremtett az öngondolkodás során . A gondolat lényege az volt hogy a gondolat és a tárgy egy és ugyanaz. Szókratész után a gondolat jobban elmélyed és koncentrálódik mint előtte. Szókratész gyakran mondta azt, hogy  „ő csak annyit tud hogy nem tud”.

Szókratész szerint –hogyha halhatatlan a lélek nemcsak ez alatt a rövid idő alatt amit életnek nevezzünk, minden időkön át ápolást kíván. Így azonban a lélek ha tényleg halhatatlan, nincs semmi más szabadulás és mentség számára a gonosztól , mint az hogy a lehető legjobb és legértelmesebb legyen.

Érdekes az a tény, hogy észre vették, hogy az ember mindig csodálkozás közben kezd el filozofálni. A csodálatos dolgokon való filozofálás volt kezdetben, majd lassan tovább mentek az úton. De legnagyobb csodálatot az emberi eszményben látták.

Szerintük a filozofálás a tudatlanságból való kiszabadulással volt egyenlő. A tudás e fajtája akkor kezdődik, amikor az élet kényelméhez szükséges dolgok mind megvannak. És az ember nem keres mást, mint a magához mért tudományt.

Úgy érzem, hogy a görög kultúra olyan fejlettségi fokon volt, hogy nagyon sok mindenben meghaladta a 21. századi kultúrát. Szerintem az utána következő fejezetek e kultúra filozófiájára épültek. Az emberi gondolkodás és szépség ebben az időszakban volt. Ebben a korban tudták értékelni a gondolatot és természet szépségét. Csak arra gondoljunk, van-e a mai korban olyan gondolkodó, aki foglalkozna mélyrehatóbban egy fa rügyezésével. A tanításban már gyermekkortól felkészítették a gyermekeket a túlvilági életre.

Jól mutatja e gondolat „Miszerint az ember halandó része a halál közeledtekor, úgy látszik meghal, halhatatlan része ellenben változatlanul és el nem enyészve távozik el, tágítva a halál elő”

Felismerték, hogy a vezető szerep a tudományban mindig azé, aki felismeri, hogy mi a jó cél és ez érdekében mindent képes megtenni. És az embernek csak a magához mért tudományt illik keresni.